Szondatáplálás bemutatása

Az ápolás, gyógyítás első feladatai közé tartozott, hogy a beteg személyes szükségleteit kielégítsük, ne éhezzen, és ne érezzen fájdalmat.

Így a szondatáplálás története gyakorlatilag egyidős a civilizációval.

Azoknál a betegeknél, akik nem tudnak, vagy nem akarnak elegendőt enni felmerülhet a táplálás hagyományostól eltérő módja tápláltsági állapot javítása, fenntartása és/vagy az alultápláltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Ha a beteg nem tud, vagy nem akar szilárd táplálékot fogyasztani, de inni tud ihtó tápszereket adhatjuk.

Amikor az ivás is nehézségekbe ütközik és nem tudjuk a megfelelő mennyiséget és minőséget biztosítani szájon keresztül a szondatáplálás a megoldás.

Ma általánosan elfogadott, hogy amíg az emésztő rendszer akár részlegesen is de működik az enterális táplálás előnyt élvez a parenterális táplálással (infúzió, vagy központi vénába adott tápoldat) szemben.